Múzeumpedagógia foglalkozás a Szentendrei Skanzenben
2011.11.16
Személyes történelem a Skanzenben
Várnai Pál: Élete!m c. könyvének kritikája
2011.10.10
Csáki Márton írása
Dr. Mészáros György írása
2011.08.24
Valaki azt írta nekem nemrég a Facebookon, amikor mondtam neki, hogy a holokausztoktatatással foglalkozom, hogy el kéne már temetni a holokausztot (érdekes, hogy ezt a kifejezést használta), annyi sok más szörnyűség volt és van a világban… Hát úgy gondoltam, akkor leírom, hogy szerintem miért is nem szabad eltemetni a holokausztot, miközben persze fontos a többi tragikus és borzalmas történésre is figyelni.
a szabadkai zsinagógáról és közösségről
2011.08.02

Részlet a Klubrádió Közkincs című műsorából, melyben Negyela László Márk, a szabadkai zsinagoga.com kutatási műhely vezetője beszél a szabadkai zsinagógáról, az egykori és jelenlegi közösség múltjáról és jelenéről, valamint az emlékek megőrzésének fontosságáról, lehetőségeiről és ehhez kapcsolódó felelősségünkről.

Negyela László Márk holokauszt-oktatási szakértő, az OktaTÁRS Nemzetközi Szakértőképzési Program 2010/2011-es évfolyamán végzett.

http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20110802-142855.mp3

A XX. század története

2009.11.08
2009.11.08
A XX. század az emberiség történetének legvéresebb százada, hiszen, amellett, hogy az emberiség technikai tudása a sokszorosára nőtt, megsemmisítő táborok, tömeggyilkosságok voltak jellemzőek erre a korszakra. Ez nem azt jelentette, hogy ebben a században alapvetően romlott volna az emberek moralitása, hanem csak azt, hogy beláthatatlan civilizációs segítséget kapott az emberiség ahhoz, hogy a rossz hajlamaiknak megfelelő uralmi formákat kialakítsák és másoknak szenvedést okozzanak. Ezeket az uralmi formákat a tömegtársadalom médiuma segítségével hozták létre, skéz a kézben járt vele az emberiség tudományos-technikai fejlődése, melynek szimbólummá merevedett torzképe egy addig ismeretlen lengyelországi település, Oswieczim-Auschwitz lett, ahol a második világháború alatt, nagyipari módszerekkel (tehát az akkori emberiség technikai tudásának megfelelő módon) gyilkolták meg a német fasiszták a modern tudományos rasszizmus és antiszemitizmus céltáblájának tekintett embercsoportokat, elsősorban zsidókat, de másokat is. Nem ennyire „tudományosan” kivitelezett népirtásokat azóta is, sőt, (az 1910-es évek legelején zajlott örményellenes mészárlásról szólva), azelőtt is elkövettek már, de Auschwitz a modern emberiség rossz arcának jelképévé vált. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy nemcsak a német nácizmus, hanem a szovjet sztálinizmus is kitermelte a maga borzalmas, totalitariánus vesztőhelyeit és táborait.