Személyes történetek
Kiss László: Auschwitzi napló
1944. március 19-e, a németek bevonulása után az iskolában megszűnt a tanítás, április 5-én kiadták az év végi bizonyítványt. Sárga csillagot kellett hordani, megkezdődtek az összeköltöztetések, zsidóknak tilos volt az utazás. Nagy nehezen sikerült engedélyt kapnom, és 1944. április 22-én hazautaztam Seregélyesre. Ezzel a dátummal kezdődnek az „Auschwitzi napló”-ban leírt események.
H. László Magda:
Emlékkönyv
a XX. századból
„Párizsban, a Notre Dame mögött, a deportált emlékmű közepén ég egy mécses, körülötte írás: Elmentek és többé nem tértek vissza. A kijáratnál, az ajtó fölött pedig egy másik: Bocsáss meg, de ne felejts!.
Legyen úgy."
Rábai Imre:
Törtrészek - Egy matematikatanár
vallomásai
„... szívesen vállalkoztam rá, hogy elmondom, mi történt, mert hát elmegy a generáció. Magam is 80 éves vagyok. Nagyon-nagyon kevesen vannak már, akik emlékeznek valamire.”
Erdélyi Lajos:
Túlélés -
Egy fotográfus
visszaemlékezése
„... hiszem, hogy aki ezeket a tapasztalatokat elhallgatja, félredobja, az a jövőt keseríti meg. Tudom, újabb Auschwitz nincs, nem lehet. De embertelenség, közöny, közömbösség ismétlődhet. Ismétlődik. Beszéljünk az emlékeinkről!”
|
