Zachor

 
A Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért a Holokauszt Emlékközpont közremuködésével folytatja 2008 szeptemberében indított programját. »
A holokauszt egy új generáció szemszögéből »
Reprezentatív felmérés a holokauszt-tagadásról és az antiszemitizmusról »

Meghívó a
Buchenwald elfeledett asszonyai
című kiállításra
a békásmegyeri evangélikus templomba »

 

Eloadás, koncert és film vetítés Terezin (Theresienstadt) zenei életéről »

 

A közép-kelet-európai régióban elsoként, a Közép-európai Egyetem (CEU) könyvtárában elérheto immár a Soá Intézet Vizuális Történelmi Archívumának (USC Shoah Foundation Institute for Visual History and Education) anyaga »

 

Witnessing Responses: A New Generation’s Perspectives on the Holocaust - An International Student Conference to be held at Károli Gáspár University of the Hungarian Reformed Church»

 

FELHÍVÁS érdekes épületeK megnyitására Idén – a Kulturális Turizmus Évében is – SOR KERÜL AZ EURÓPA-SZERTE NÉPSZERU KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI HÉTVÉGÉRE, MELYNEK IDOPONTJA: 2009. SZEPTEMBER 19-20. szombat-vasárnap »
 
Szombat
 
Mazsike
 
 
 
 

« Történeti áttekintés

II. Az első világháború és következményei

 

1.Okok és indokok

Az első világháborút nem véletlenül nevezik annak, aminek. Először csaptak össze ekkora mértékben országok egymással, először halt meg ennyi ember ilyen rövid idő alatt. A háború kitolódott Európán kívüli területekre is és az akkori legmodernebb fegyverekkel vívták meg e küzdelmet. Nyomában pedig új államok keletkeztek saz itt elszenvedett vereség és frusztrációérzés ágyazott meg a második világháborúnak is.

     A háború kitörésének több oka volt: elsősorban az Európában lévő nemzetiségi ellentétek. Sokan ki akartak szakadni eddigi kereteikből (főleg az Osztrák-Magyar Monarchiából) és csatlakozni kívántak már meglévő nemzetállamukhoz. A franciák és a németek, a németek és az angolok, az oroszok és az angolok mind-mind számtalan hatalmi rivalizálásban vettek részt (egymással szemben), sbefolyásukat/érdekövezetüket is egymás kárára próbálták meg kiterjeszteni. Nemzetközi politikai konfliktusok sora zajlott már a nagy háború előtt shatalmi szövetségek alakultak ki: először az orosz-francia szövetség (1891-3), majd az angol-francia megállapodás (1904), az orosz-angol szerződés (1907), melyhez csatlakozott Szerbia, Belgium, Olaszország, majd Románia (utóbbi kettő már a háború éveiben): A másik oldalon pedig a német-osztrák-magyar szövetséghez Bulgária és Törökország csatlakozott. A háború előtt zajlott le Bosznia-Hercegovina annexiója, az olasz-török háború és két balkáni összetűzés, hogy ne teljenek el eseménytelenül az évek.

 

2. A háború kitörése és lefolyása

A háború kitörésének közvetlen „oka” az volt, hogy Ferenc Ferdinánd Habsburg-trónörököst, 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták. A Monarchia ultimátumot, majd hadüzenetet intézett Szerbiához, Oroszország mozgósított, majd Németország, 1914. augusztus elsején hadat üzent a cári birodalomnak. Később a franciáknak, valamint Belgiumnak is hadat üzentek, ez az angolok haragját váltotta ki, mire ők hirdettek ki hadiállapotot Németországgal. A kezdeti német marsot megakadás követte, Nyugaton és (a Marne-folyónál, 1914 szeptemberében) Keleten is. Kelet-Poroszországban és Szerbiában több helyen állóháború alakult ki. A következő évek váltakozó sikereket és vereségeket hoztak, a németek 1915-ben Ypern-nél pedig harci gázokat is bevetettek, ami szintén „forradalmi” tett volt az emberiség történelmében. Az orosz ellentámadás kifulladt Gorlice-nél s 1916-ban Verdunnál alakult ki állóháború az antant és a központi hatalmak között. Az 1917-es évben Oroszország – a forradalom miatt – kimaradt a háborúból, viszont a német tengeralattjáró-háború miatt az Egyesült Államok 1917 áprilisában, az antant oldalán belépett a háborúba, ami jelentősen megváltoztatta az erőviszonyokat. 1918-ban Németország, a breszt-litovszki béke után megpróbált eredményt kicsikarni, nem nagy sikerrel, így lassan, de biztosan kifulladt. A hadműveletek befejeződését a Compiegne-melletti fegyverszünet biztosította.

Oroszországban – mint ahogy már arról szót ejtettünk – forradalom tört ki. 1917 februárjában kettős hatalom jött létre, névlegesen az Ideiglenes Kormány gyakorolta a hatalmat, ám a szovjetek gyakorolták a tényleges hatalmat, amely jelentős bolsevik befolyás alatt állt. 1917. október 25-én (november 7. a Gergely-naptár szerint) a bolsevikok magukhoz ragadták a hatalmat. Bár a hatalom megragadását a békére és a földre vonatkozó dekrétumok „kísérték”, többéves véres polgárháború következett. A bolsevikok egyik első lépése az Alkotmányozó Gyűlés szétzavarása volt, vagyis már akkor is látszott, hogy az ország nem szakít diktatórikus történelmével, hanem ennek csak új formáját valósítja meg.

 

3. A háború következményei

A nagy háború fontos következménye a Monarchia széthullása volt. Megszerveződött Csehszlovákia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, kiterjesztette határait Románia (jelentős magyarlakta területekkel). Bécsben és Budapesten pedig kikiáltották a köztársaságot.

     Jelentős hatás volt a különféle forradalmi kísérletek megjelenése, majd retrográd rezsimekkel történő konszolidálódása. Magyarországon a területi követeléseket ellensúlyozandóan, 1919.március 21-én,  a hatalom a kommunisták kezébe került, akik a szocdemekkel összefogva Szocialista Pártot hoztak létre s jelentős kommunizálásokba fogtak. A hatalom élén a Népbiztosok Tanácsa állt, élén Kun Bélával. Németországban is több helyen jöttek létre kis tanácskormányok, de a nemzetközi támogatás elmaradása miatt nem tudták magukat fenntartani, elbuktak. Németország az un. weimari köztársaság keretében konszolidálódott, de a törékeny színpad mögött már szerveződtek a háborús vereséget és a nehéz jóvátétel sérelmeit meglovagoló szélsőjobboldali mozgalmak.