|
A XX. század az emberiség történetének legvéresebb százada, hiszen, amellett, hogy az emberiség technikai tudása a sokszorosára nőtt, megsemmisítő táborok, tömeggyilkosságok voltak jellemzőek erre a korszakra. Ez nem azt jelentette, hogy ebben a században alapvetően romlott volna az emberek moralitása, hanem csak azt, hogy beláthatatlan civilizációs segítséget kapott az emberiség ahhoz, hogy a rossz hajlamaiknak megfelelő uralmi formákat kialakítsák és másoknak szenvedést okozzanak. Ezeket az uralmi formákat a tömegtársadalom médiuma segítségével hozták létre, skéz a kézben járt vele az emberiség tudományos-technikai fejlődése, melynek szimbólummá merevedett torzképe egy addig ismeretlen lengyelországi település, Oswieczim-Auschwitz lett, ahol a második világháború alatt, nagyipari módszerekkel (tehát az akkori emberiség technikai tudásának megfelelő módon) gyilkolták meg a német fasiszták a modern tudományos rasszizmus és antiszemitizmus céltáblájának tekintett embercsoportokat, elsősorban zsidókat, de másokat is. Nem ennyire „tudományosan” kivitelezett népirtásokat azóta is, sőt, (az 1910-es évek legelején zajlott örményellenes mészárlásról szólva), azelőtt is elkövettek már, de Auschwitz a modern emberiség rossz arcának jelképévé vált. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy nemcsak a német nácizmus, hanem a szovjet sztálinizmus is kitermelte a maga borzalmas, totalitariánus vesztőhelyeit és táborait.
|