Módszertani segédanyag

Módszertani alapelvek

A napló visszaemlékezés, az emlékezés személyes történelem, értékes történeti forrás. Jellege sok szempontból meghatározza a történeti feldolgozás módszereit, hiszen a szerző a történelmet saját átélt személyes sorsán keresztül, sajátos nézőpontból mutatja be. Egy részről éppen ez adja különös értékét: a történelem így emberi történetekből állhat össze olyan történelemmé, amelynek szereplői, alakítói, elszenvedői éppen olyan hús-vér emberek, mint az iskolában, az órán jelenlévő diákok, tanárok.

Ugyanakkor a forrás a feldolgozás során többletmunkát, figyelmet igényel tanártól, diáktól egyaránt. Hiszen az ilyen jellegű visszaemlékezések szükségképpen nem mutathatják be teljességükben a történelmi háttéreseményeket, ennek felvázolása a feldolgozótól több erőfeszítést kíván, így adva meg a diákoknak a felfedezés, kutatás izgalmát, mindezt nem kizárólag passzív befogadóként, hanem tevékenységek során át.

Nehéz azonban az ilyen jellegű visszaemlékezéseket pusztán történeti forrásként kezelni. A huszadik század kétség kívül egyik legnagyobb tragédiájának, a holokausztnak a története, fontos átgondolandó kérdéseket vet fel emberségről, embertelenségről. Nehéz ezeket a kérdéseket feltenni, megválaszolásukra kísérletet tenni, addig, amíg a vizsgálódó az áldozatok számának tekintetében felfoghatatlan, értelmezhetetlen nagyságrendekkel találja magát szemben; 5-6 millió arctalan áldozat sorsa rendkívül nehezen átérezhető. Egy névvel, arccal rendelkező emberhez könnyebb közel kerülni. A feldolgozás során tudatában kell lenni ennek a meghatározó tényezőnek, valamint annak, hogy a személyes jellegből fakadó előnyökkel élni lehet, élni kell. Ez természetesen az értelmezés lehetőségeit a szorosabban vett forráselemzés körén kívülre is kiterjeszti, fontos nevelési szempontok érinthetők a napló feldolgozása során.

A két közelítés nem választható el egymástól. Tulajdonképpen nem két külön útról, hanem egyetlen folyamat két, szorosan egymásba fonódó aspektusáról beszélhetünk. Ez a kettősség egyszerre kíván megfelelő történeti felkészültséget, együtt érző figyelmet, erkölcsi, emberi érzékenységet tanártól, diáktól egyaránt. Ehhez a komplex munkához kíván hozzájárulni a következő segédlet.

Történeti forrásértelmezés

A feldolgozás természetes színtere magától értetődő módon lehet a történelem óra. Elsősorban a középiskolák 12. évfolyamán, a huszadik század történetének tanulmányozása során alkalmazható. A következő területek, korszakok tanulmányozásához, elemzéséhez nyújthat segítséget a szöveg:

• Társadalomtörténeti elemzéshez a hazai zsidóság dualizmus kori asszimilációs, integrációs folyamatának bemutatásához. A szövegben három generáció sorsa bontakozik ki. Lehetőség nyílik a zsidóságnak a magyar társadalomtörténetben betöltött különleges szerepének bemutatására: hogyan tölti be a polgárosodásban mutatkozó hiányokat (Rábai Imre írásában tipikusnak mondható a három generáció sorsa: az asztalos nagyapa, aki új technológiát importálva üzemet alapít, az apa, aki új technológiát importálva üzemet alapít, tovább viszi az üzemet, az unoka, aki értelmiségi pályára lép.) (pl. 13., 14., 17., 22., 23., 24. számú kérdések)

  Az integrációs, asszimilációs folyamat bemutatása: az első-világháborús kitüntetések nagy becsben tartása mutatja a teljes azonosulást a magyarsággal. Ebből a szempontból még különösen érdekes lehet Löw Imanuel főrabbi személyének, életének megismertetése.(15., 17., 18., 19., 21., 36., 39., 52., 53.,54. számú kérdések)

  Tanulságos a dualizmus korának bemutatását ütköztetni a Horthy-rendszer sajátosságaival. Hogyan szűkülnek be a zsidó állampolgárok lehetőségei? Milyen nyílt és burkolt előítéletekkel kell szembenézniük? Hogyan követi a hétköznapi ember magatartása az állami szinten megjelenő megkülönbözetést?(Zsidótörvények, megkülönböztető törvények, rendeletek sora.)

  Különösen érdekes ebből a szempontból a zsidó cserkészcsapat működésének története (pl.: 26., 27., 28., 32., 41. számú kérdések). Újabb szempont lehet a holokauszt hatásának elemzése a magyar társadalomtörténet szempontjából. A vidéki zsidóság több százezres vesztesége ismét a magyar polgárosodás folyamatát torzítja, éppen ott, ahol eleve deficites volt: a vidék polgárosodásának területén (pl. 6., 7., 8., 9., 17. számú kérdések).

  A háború utáni korszak történetének értelmezéséhez is sok értékes adalékkal szolgálhat a visszaemlékezés. Hogyan kapcsolódik a hazai zsidóság története a cionizmus történetéhez. Milyen életstratégiákat követtek a túlélők a „menni vagy maradni kérdésében.”(pl. 52., 53.,54.,55.,56.,57.,58., 59., 60.,61. számú kérdések.)

  Sajátos mikro-történeti közelítésre ad lehetőséget, ha a szöveget a benne szereplő személyek hálózatának elemzésén keresztül vizsgáljuk. Rokonok, túlélők, barátok, szimpatizánsok, üldözők, és üldözöttek hálózata rajzolódhat így ki. Ezen hálózat akár vizuálisan is megjeleníthető. A hálózatot elemezve értelmezhető az egyén sorsa a történelem eseményeinek közepette.

  A visszaemlékezés szövege lehetőséget nyújt arra, hogy több éven keresztül, az adott korszak esetében - más visszaemlékezésekkel, naplókkal együtt használva - szemelvényeket használjunk fel belőle az adott témához.

• A másik terület, amelynek tanításában a szöveg felhasználható, értelemszerűen a holokauszt történetének tanítása. A visszaemlékezésen keresztül az összes lényeges ténybeli ismeret áttekinthető. Rábai Imre megjárt több nagy lágert, volt munkaszolgálatban, rokonait elhurcolták. A szöveghez csatolt kérdések közül a diákoknak legalkalmasabbnak ítélteket, téma szerint előre feloszthatjuk. Így előre felkészülhetnek az órára, szakértői lehetnek az adott kérdésnek. A szöveg közös olvasása közben segíthetnek társaiknak az értelmezésben.(pl. 3., 4., 10., 11.,12., 16., 26.,27., 32., 34., 38., 40., 41.,42.,45. kérdések)

Különösen alkalmas a szöveg a vidéki zsidóság, azon belül az ország déli részén lakók sorsának a bemutatására. Figyelemre méltó az 1942. évi epizód (Ágoston György c. részben) amely során Újvidékre kirándulnak, és egy ott élő ismerősük mesél nekik a vérengzésről. (31. kérdés)

Külön terület lehet a források megmaradásának, elpusztulásának kérdése. Mik azok a tényezők, amelyek nehezítik a korszak kutatását. Érinthető lehet a holokauszt-tagadás problémája is.

• Egyéni és csoportos életstratégiák bemutatására - jellegénél fogva - különösen alkalmas a szöveg. Hogyan éli meg az egyén a történelmet? Vannak-e igazi döntési szituációk, vagy az egyén csak sodródik? Mennyire kiszolgáltatott az ember a modern társadalmak kifinomult mechanizmusainak? Milyen veszélyeket hordoz magában az elidegenedett gépezetként működni képes államgépezet? A visszaemlékezés több tanulságos példával szolgál ezekre a nehezen megválaszolható kérdésekre (pl.: 36., 37., 39., 49., 52. kérdések).

Etikai kérdések, nevelési szempontok (Osztályfőnöki, vagy egyéb más óra keretén belül.)

Az ilyen jellegű megbeszélésekbe, megfelelő előkészítéssel más, alacsonyabb korcsoportok is bevonhatók. Akár az általános iskola 5. osztályától kezdve használható a szöveg.

• Fontos megbeszélhető kérdés lehet a társadalom nem üldözött részének magatartása. A visszaemlékezés több igen jól megrajzolt személyiséget kínál elemzésre. A tanárok, az osztálytársak magatartásának elemzése lehet igen tanulságos. Az ellenséges leventetanár mellett feltűnik a barátságos, védelmet nyújtó igazgató (Ágoston György c. rész). Lehetőség nyílhat a mindennapi hősiesség kérdésének megbeszélésére Ágoston György személyén keresztül .

Az ellenállás lehetőségeinek bemutatása, elemzése a szerző bátyjának példája (A nehéz évek c. rész). A munkaszolgálatból megszököttek példáján keresztül elemezhetőek a lélektani motívumok. Miért szökik az egyik ember, miért nem a másik (A nehéz évek c. rész).

A lágerbe érkezés után a foglakozás bevallásának jelentősége. Megbeszélhető a kérdés: fel lehet-e készülni egy ilyen helyzetre? Mi dönt igazán: az egyén, vagy egyszerűen a szerencse? Irodalmi párhuzamként természetesen folyamatosan használható Kertész Imre Sorstalanság c. könyve.

Az embernek maradni embertelen helyzetben kérdésének megbeszélése. Kézenfekvő példákkal szolgál a visszaemlékezés több részlete. Miért tartották szükségesnek a cserkészcsapat működtetését a törvényi tiltás ellenére? Különösen figyelemreméltó ebből a szempontból a szerző beszámolója a megmentett fogkeféről (A nehéz évek c. rész).

Külön érinthető a továbbélés, a feldolgozhatatlan feldolgozásának problematikája. Rábai Imre, akit hazája megtagadott, el akart pusztítani, a háború után Magyarországon éli le az életét. Tanárként a magyar tudományos élet igazi nagyságait neveli ki. Élete ebből a szempontból is fontos tanulságul szolgálhat.

• Az eddigiekben vázolt módon használhatjuk a visszaemlékezés szövegét az iskolai holokauszt nap előkészítéséhez. Előre kiadhatunk kérdéseket, majd a megfelelő szövegrészek közös megbeszélésével a gyerekek számára befogadhatóbbá, átérezhetőbbé válnak a történtek. Így elérhetjük, hogy a megemlékezés ne váljon a szokásos iskolai rutin részévé: nem lesz egyszerű, kipipálandó esemény. Ehhez az előző pontokban vázolt szempontok használhatók a leginkább.

Zárszó

A felhasználási javaslatokat természetesen csak gondolatébresztőnek, ötleteknek szántuk. A szempontok szabadon kombinálhatóak. A forrásértelmezésben felvázolt lehetőségek nem pusztán történelem órán használhatóak fel. Ezek a szempontok éppen úgy szolgálhatják egy-egy osztályfőnöki, vagy más órai, vagy egy esetleges holokauszt emléknapot előkészítő beszélgetés céljait. Ez magától értetődően fordítva is igaz, a történelem órán is szükséges az erkölcsi, emberi szempontok bevitele, értelmezése, nem elég a puszta tények egyszerű felsorolása, megismertetése.