Múzeumpedagógia foglalkozás a Szentendrei Skanzenben
2011.11.16
Személyes történelem a Skanzenben
Várnai Pál: Élete!m c. könyvének kritikája
2011.10.10
Csáki Márton írása
Dr. Mészáros György írása
2011.08.24
Valaki azt írta nekem nemrég a Facebookon, amikor mondtam neki, hogy a holokausztoktatatással foglalkozom, hogy el kéne már temetni a holokausztot (érdekes, hogy ezt a kifejezést használta), annyi sok más szörnyűség volt és van a világban… Hát úgy gondoltam, akkor leírom, hogy szerintem miért is nem szabad eltemetni a holokausztot, miközben persze fontos a többi tragikus és borzalmas történésre is figyelni.
a szabadkai zsinagógáról és közösségről
2011.08.02

Részlet a Klubrádió Közkincs című műsorából, melyben Negyela László Márk, a szabadkai zsinagoga.com kutatási műhely vezetője beszél a szabadkai zsinagógáról, az egykori és jelenlegi közösség múltjáról és jelenéről, valamint az emlékek megőrzésének fontosságáról, lehetőségeiről és ehhez kapcsolódó felelősségünkről.

Negyela László Márk holokauszt-oktatási szakértő, az OktaTÁRS Nemzetközi Szakértőképzési Program 2010/2011-es évfolyamán végzett.

http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20110802-142855.mp3

Glosszárium a történeti áttekintéshez

2009.11.08
2009.11.08
összeállította: Novák Attila, történész
  • 1871-es egyesítés: a porosz győzelmek után ekkor kiáltják ki az egységes Német Császárságot, azaz az egységes Németországot.
  • alkotmányos demokraták (vagy kadetok): a századelő Oroszországában, a nyugati polgári demokrácia értékeit célul kitűző párt.
  • anarchisták: olyan személyek, akiknek ideológiájuk a fennálló társadalmi rend elleni küzdelem, céljaikat sokszor erőszakkal próbálták elérni, ám vannak erőszakmentes irányzataik is.
  • angol-francia megállapodás (1904): ez volt az un. „entente cordiale”, azaz az a megállapodás, melyet az angolok és a franciák az Oroszországgal megkötött 1907-es szerződéssel, később Németország és a hármas szövetség elleni tömbbé alakítottak.
  • annexió: szószerint „bekebelezés”, ilyenkor a másik állam/terület szuverenitása megszűnik, teljesen beolvad az annektálóéba.
  • Anschluss: Ausztria nácik általi „egyesítése” (valójában bekebelezése) 1938 márciusában, a németek megszállták Ausztriát és beolvasztották a Birodalomba.
  • Árja: indoeurópai népcsoport tagja, a nácik azt értették rajta, hogy: „nem zsidó”. Az elmélet a XVIII. században született meg Németországban, a legrégibb civilizációk után kutatva, és a pángermán mozgalom fejlesztette tökélyre, majd később a náci ideológia – áltudományos – központi elemévé vált. Eszerint vannak az árja és a nem-árja „fajok”, az árják magasabbrendűek, míg a nem-árja fajok prototipusa, a zsidóság.
  • Atlanti Charta: 1941.augusztus 12-én, az amerikai elnök és az angol miniszterelnök találkozóján született dokumentum, melyben a két ország jövőbeni politikájának elveit hangolták össze.
  • Bethlen István (1874-1946): Magyarország miniszterelnöke, 1921 és 1931 között, konszolidálta a magyar gazdaságot és a politikai életet. A háború után a SZU-ba hurcolták, ott halt meg. Vitái miatt 1935-ben kilépett az Egységes Pártból.
  • Otto von Bismarck kancellár (1815-1898): a német egység „atyja”, 1862-től állt a porosz kormány élén, majd az Észak-Német Konföderáció kancellárja, majd Németország első kancellárja. 1890-ben lemondott.
  • bolsevik: az orosz szociáldemokratákból 1903-ban szétvált egyik szárny, akiket a század elején Lenin vezetett. Radikálisabb társadalmi elképzeléseik voltak, mint a többieknek.
  • Dreyfus-ügy (1894): kémkedésért ártatlanul letartóztatták, majd meghurcolták Alfred Dreyfus francia (zsidó) tisztet, el is ítélték, később azonban felmentették. Az ügy a francia politikai élet nagy töréspontjának minősült.
  • Duce: Benito Mussolini olasz diktátor főleg a hívei által használt neve, jelentése a „Vezér”.
  • első orosz forradalom (1905-1907): az orosz-japán háború utáni vesztes Oroszországban zajló első felkelés, mely után a győztes cári rendszer komoly engedményekre kényszerült.
  • eszerek: a parasztság és a vidéki értelmiség befolyásolását célul kitűző mozgalom a századelő Oroszországában.
  • GULÁG (Glavnoje Upravlenyije Lagerej: „Büntetőtáborok Főigazgatósága”): a Szovjetunióban a politikai és köztörvényes bűnözők dolgoztatására létrejött óriási munkatáborrendszer, ahol rengetegen haltak meg a rossz körülmények következtében. A Gulagot Sztálin halála után fokozatosan számolták fel, formálisan 1960-ban.
  • kollektivizálási hullám: a szovjet érdekszférába országokban lezajló folyamat, melynek folyamán sorozatosan államosították a magántulajdonnal bíró egységeket.
  • kommün: a tanácsköztársaság rendszere, de tágabb értelemben a XIX.századi kollektivista kísérleteket is ezzel a jelzővel illették.
  • korporációs rendszerek: ezek olyan formációk, melyek az államba próbálják beépíteni a különböző érdekvédelmi szervezeteket (pl.szakszervezeteket) és tömörüléseket.
  • latifundium: feudális földbirtok, általában nagyméretű.
  • mensevik: az orosz szociáldemokratákból kivált másik csoport
  • migráció: vándorlás.
  • Népszövetség: az első világháború után keletkezett nemzetközi szervezet, az ENSZ elődje. A második világháború alatt a működése ellehetetlenült.
  • numerus clausus törvény: 1920-ban, a magyarországi zsidóság egyetemi-főiskolai számarányának visszaszorítására létrejött diszkriminatív törvény, melyet később visszavontak.
  • orosz-angol szerződés (1907): a két hatalom közti szerződés a németekkel, ill.szövetségi rendszerével szemben biztosította be a feleket.
  • orosz-francia szövetség (1891-3): konzultatív paktum, katonai szerződés, majd 1893-ban ünnepélyes ratifikálása a két ország közti szerződésnek. A két hatalom a német támadás esetére biztosította be egymást – és magát.
  • orosz-japán háború (1904-5): a két ország között kitört háború Japán győzelmével végződött és jelentősen hozzájárult a cári Oroszország destabilizációjához.
  • Oswieczim-Auschwitz: lengyel területen létrehozott német koncentrációs tábor(Lengyelország lerohanása után a Német Birodalomhoz csatolt területen volt), ahol a második világháború alatt emberek (főleg zsidók, de hadifoglyok, etc.) tömegeit gázosították, majd égették el. 1945.január 27-én szabadult fel.
  • örményellenes mészárlás: Kelet-Anatóliából biztonsági okokra hivatkozva 1915-ben deportálták az örményeket, közülük többszázezret (örmény források 1,5 millióról beszélnek) öltek meg a török reguláris erők. Törökország máig tagadja a történteket.
  • ötéves terv: a sztálini Szovjetunióban és a szovjet érdekszférába tartozó Közép-Kelet-Európa-i országokban hozott iparosítási-gazdasági tervek (voltak un. „hároméves” tervek is), melyekben irreális célkitűzéseket fogalmaztak meg. Magyarországon a „hároméves terv” után, 1949 végén bocsájtották útjára az első ötéves tervet.
  • rasszizmus: faji alapon álló ideológia, mely egyes fajokat („rassz”) többre, másokat kevesebbre tart .
  • Reichstag: a német birodalmi parlament.
  • spanyol polgárháború (1936-1939): a Franco vezette fasiszták és a baloldaliak és liberálisok között vívott civil háború, melynek sorsát megpecsételte az, hogy a fasiszta hatalmak segítséget nyújtottak Franconak.
  • Teleki Pál (1879-1941): Földrajztudós, politikus. Többször volt Magyarország miniszterelnöke (1920-21, 1939-41). 1941. április 3-án öngyilkos lett, mert nem volt hajlandó a németekkel együtt megtámadni Jugoszláviát, miután örökbarátsági szerződést írt velük alá. Kontroverziális politikus, a numerus clausus törvényt miniszterelnöksége alatt fogadták el, ő írta a második zsidótörvény indoklását és előkészítette a harmadikat, ám – ezen kívül is – számtalan zsidóellenes rendelkezést fogadtak el miniszterelnöksége alatt.
  • Urbanizáció: városiasodási folyamat.
  • wannsee-i konferencia: 1942 január elején, Berlin egyik elővárosában, Reinchard Heydrich által organizált konferencia, ahol az európai zsidóság végső megsemmisítéséről határoztak. A konferenciáról Eichmann jegyzőkönyvet készített, ami mindmáig a holokauszt egyik fontos alapdokumentuma.
  • weimari köztársaság: az I.világháború után, az 1919 nyarán elfogadott weimari alkotmány által biztosított köztársaság Németországban. Köztársasági államformát és parlamentáris demokráciát biztosított – egészen Hitler hatalomrakerüléséig.
  • zsidótörvények: Magyarországon és más országokban hozott zsidóellenes rendelkezések.