 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
« Hírek, információkÚjabb Holokauszt-napló került előEgy év húsz oldalonForrás: www.litera.hu
A varsói gettóban élő kislány,Debora naplóját a közelmúltban sikerült úgy restaurálni, hogy olvashatóvá váljon. A húszoldalas kis füzetben, mely örök emléket állíta Holokauszt lengyel áldozatainak, nagyjából egy év történesei olvashatók.A washingtoni Holocaust Memorial Museum közzétette a varsói gettó egyik lakójának, egy fiatal lánynak a naplóját, amelyet a lengyel főváros német megszállásának idején írt - számolt be a hírről a Guardian. A naplót a lány egyik barátnője, Lusia Schwarzald Hornstein őrizte több mint ötven évig, majd halála előtt fiaira hagyta, hogy a múzeumnak adományozzák. Barátnőjéről mindössze annyit árult el, hogy mi volt a keresztneve, s hogy húszoldalas naplóját Deboráék lebombázott házából egy radiátor mögül szabadította ki 1945-ben. A napló az 1943 januárjától 1944 közepéig tartó időszakot örökíti meg; az írásokból Debora családjának tragikus története bontakozik ki: Debora anyját akkor ölték meg a nácik, amikor megpróbált megmenteni egy kislányt a megerőszakolástól. "Részegek voltak és szórakozni akartak egy kicsit. Az anyám odafordult hozzájuk és azt mondta, hagyják a lányt! Nincs maguknak lelkiismeretük, egy ilyen kislányt akarnak kihasználni? - kérdezte. A válasz egy lövés volt." Amikor 2002-ben, két évvel Hornstein halála után a múzeumhoz került a napló, a szöveg nagy része olvashatatlan volt, a lapok többsége valószínűleg egy tűzben teljesen megrongálódott, több össze volt ragadva. Emily Jacobson restaurátor először infra- és ultraibolya sugarak alá tette a lapokat, hogy a tinta láthatóvá váljék, majd amikor ezek az eljárásokmind haszontalanok voltak, különböző digitális technológiákkal próbálta olvashatóvá tenni a szöveget. A siker mégis teljesen véletlenül következett be, amikor Jacobson de-ionizált vízbe mártotta a hőtől összeragadt lapokat és a vízben hirtelen láthatóvá vált a tinta. A napló 1943. január 4-én keződik, azokban a napokban, amikor a Gestapo arról biztosította a zsidókat, hogy nem lesz több deportálás a varsói gettóból. A napló egyik legmegrázóbb története, amikor Deboráék házában házkutatást tartottak: bujkáló zsidókat kerestek. Debora anyját megfenyegették, hogy amennyiben akár egyetlen embert is rejteget a lakásban, azonnal megölik. A lakás egy titkos csapóajtó mögötti szobájában eközben rengeteg embert várt lélegzet-visszafojtva. Az ajtót csak kívülről lehetett kinyitni, a szobában egyre fogyott a levegő. Miután a csendőrök távoztak, várták, hogy nyílik az ajtó, de nem történt semmi. A levegőt vágni lehetett, a bűz egyre elviselhetetlenebb volt, az emberek fulladoztak. Hiába dörömböltek, ordítottak, semmi sem történt, végül egy lány olyan erősen kezdte a fejét az ajtóba verni, hogy az kinyílt. Kiszabadulva Debora rátalált anyja holttestére, akit azért öltek meg, mert megpróbált megmenteni egy kislányt a csendőröktől. A napló Debora anyjának temetésével fejeződik be. Hornstein elmondása szerint Debora az 1944. augusztusi varsói gettólázadás egyik bombatámadásában halt meg. "Nem tudunk többet Deboráról és családjáról. Naplója csupán rövid betekintés a Holokauszt borzalamiba, de örök emléket állít az áldozatoknak" - mondta Jacobson.
|
