Módszertani segédanyag

Módszertani segédlet Bartha Ágnes: Ketten - Emlékek Dunaföldvárról és Ravensbrückből című írásának iskolai és önálló feldolgozásához

Összeállította: Oláh Lajos

Módszertani alapelvek

A napló visszaemlékezés, személyes történelem, értékes történeti forrás. Jellege sok szempontból meghatározza a történeti feldolgozás módszereit, hiszen a szerző a történelmet saját átélt személyes sorsán keresztül, sajátos nézőpontból mutatja be. Egy részről éppen ez adja különös értékét: a történelem így emberi történetekből állhat össze, olyan történelemmé, amelynek szereplői, alakítói, elszenvedői éppen olyan hús-vér emberek, mint órán éppen jelenlévő diákok, tanárok.

Ugyanakkor a forrás a feldolgozás során többletmunkát, figyelmet igényel tanártól, diáktól egyaránt. Hiszen az ilyen jellegű visszaemlékezések szükségképpen nem mutathatják be a történelmi háttéreseményeket a teljességükben, ennek felvázolása a feldolgozótól kíván többlet erőfeszítést, így adva meg diákoknak a felfedezés, kutatás izgalmát tevékenységük során.

Nehéz azonban az ilyen jellegű visszaemlékezéseket pusztán történeti forrásként kezelni. A huszadik század kétség kívül egyik legnagyobb tragédiájának a holokausztnak a története, fontos átgondolandó kérdéseket vet fel emberségről, embertelenségről. Nehéz ezeket a kérdéseket feltenni, megválaszolásukra kísérletet tenni, addig, amíg a vizsgálódó az áldozatok számának tekintetében felfoghatatlan, értelmezhetetlen nagyságrendekkel találja magát szemben; 5-6 millió arctalan áldozat sorsa rendkívül nehezen átérezhető. Egy névvel, arccal rendelkező áldozat példája jobban felfogható. A feldolgozás során tudatában kell lenni ennek a meghatározó tényezőnek, a személyes jellegből fakadó előnyökkel élni lehet, élni kell. Ez természetesen az értelmezés lehetőségeit a szorosabban vett forráselemzés körén kívülre is kiterjeszti, fontos nevelési szempontok érinthetők a napló feldolgozása során.

Természetesen a két közelítés nem választható el egymástól. Tulajdonképpen nem két külön útról, hanem egyetlen folyamat két, szorosan egymásba fonódó aspektusáról beszélhetünk. Ez a kettősség egyszerre kíván megfelelő történeti felkészültséget, együtt érző figyelmet, erkölcsi, emberi érzékenységet tanártól, diáktól egyaránt. Ehhez a komplex munkához kíván segítségül szolgálni a következő segédlet.

Ajánlott korcsoport

A visszaemlékezés teljes szövegének különböző, a továbbiakban vázolt területeken való feldolgozása középiskolákban ajánlott. A szövegből válogatott szemelvényeket használhatunk az általános iskolák magasabb (7-8. osztályok) évfolyamain.

Ilyen típusú feldolgozásra különösen alkalmasak a középiskolák 12., illetve részleteiben az általános iskolák 8. évfolyamainak történelemórái.

A szöveg elemzésével bemutathatjuk, hogyan élt egy zsidó család a vidéki Magyarországon a második világháború előtt, milyen szerepet játszottak a helyi magyar társadalomban. Tipikusnak tekinthető az ortodoxia szabályainak enyhülése, az édesapa magatartása a lányainak taníttatásával kapcsolatban. Elemezhető a korabeli iskolarendszer működése, szerepe a társadalmi mobilitás fenntartásában, a zsidóság integrációjának folyamatában.

Jól értelmezhetőek a visszaemlékezés segítségével a harmincas évek történései, a hazai zsidóság beszűkülő lehetőségei: például az, ahogyan lehetetlenné vált a bécsi iskoláztatás folytatása. Bartha Ágnes házasságának története kapcsán feltárható, milyen szerepet játszottak a vegyes házasságok a társadalmi integrációban. Statisztikai összehasonlítás tehető a dualizmus korától kezdve a Horthy korszak végéig. Bemutatható az integrációs folyamat megszakadásának a legfontosabb okai. Elemezhető hogyan hatnak a társadalom szereplőire, az egyénekre az állami szinten meghozott megkülönböztető törvények sora, hogyan deformálja a társadalomban zajló spontán folyamatokat. Miképpen jelentkezik a korszak mentalitásában erősen jelenlévő antiszemitizmus az após és az anyós cselekedeteiben, milyen választóvonalak létezhettek ebből a szempontból egy családon belül.

Vizsgálat tárgya lehet Bartha Ágnes társadalmi kapcsolatrendszerének változása, beszűkülésének folyamata. (Míg a dunaföldvári évek kapcsán kiemeli: „Vegyes társaság járt hozzánk: nem számított, ki zsidó, ki keresztény. Barátok voltak, csak az számított.” Budapesti éveiről már így ír: „A baráti köröm főleg zsidókból adódott.”)

Az ilyen típusú vizsgálódáshoz különösen alkalmasak Tt jelű kérdések.

Gyáni Gábor és Kövér György Magyarország társadalomtörténete a Reformkortól a Második világháborúig című kötetének 127-147., illetve 236-252. oldalai jól használhatók ilyen típusú elemzések előkészítésére. (Osisris, 1998). Társadalomtörténeti módszertani kérdésekhez a Bevezetés a Társadalomtörténetbe c. kötet vonatkozó fejezetit ajánljuk (Szerk: Bódy Zsombor-Ö. Kovács József, Osiris, 2003. Értékes adatokat találunk még a kérdéshez Szita Szabolcs: Együttélés Üldöztetés Holokauszt Budaepst, 2001 vonatkozó oldalain. )

A visszaemlékezés szövegének felhasználásával bemutatható a növekvő német nyomás hatása a magyar belpolitikára. Ágnes pontosan az Anschluss előtti években járt Bécsben iskolába. A németek megjelenése tette lehetetlenné tanulmányinak folytatását, szülei a 1937/38-as tanévre már nem engedték vissza.

Bemutathatóak a zsidótörvények, tartalmuk közötti különbségek. Az. u.n. harmadik zsidótörvényre konkrét utalás történik a szövegben. (1941:XV.tc. Bárdossy László miniszterelnöksége alatt: "A házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről" szóló törvény.) Az összehasonlítás során rá lehet mutatni, hogy az a törvény már nürnbergi típusú faji törvény, amely megtiltja a vegyes házasságokat, illetve bevezeti a fajgyalázás fogalmát. Elemezhető a törvényről lefolytatott parlamenti vita, a törvénnyel kapcsolatos vélemények. (Például az egyházak állásfoglalása a korábbi, illetve az 1941. évi zsidótörvénnyel kapcsolatban.)

Megbeszélhetjük az 1944. március 19-ei német megszállás körülményeit. Hogyan befolyásolta családtagjainak sorsát az a döntésük, hogy Budapestre költöznek, vagy maradnak vidéken. (Lásd Ágnes édesanyjának sorsa, a visszaemlékezés 1944-45 című fejezetében.) Párhuzamosan megbeszélhető a fejezet olvasása közben, hogyan indultak el a deportálások a német megszállás után. Milyen felelősség terheli az ország akkori vezetőit az eseményekkel kapcsolatban. Ágnes beszámol róla, hogy az ő deportálásukat nyilasok és csendőrök végezték, ennek kapcsán tisztázható a magyar hatóságok, rendvédelmi szervezetek szerepe. Feltárhatóak azok az okok, amelyek a deportálások leállításához, és így a budapesti zsidóság nagyobb részének megmeneküléséhez vezettek.

A nyilas hatalomátvétel körülményeinek tisztázása után a szöveg elemzése során bemutathatók a nyilasok „zsidópolitikájának” főbb vonásai. A munkakötelezettség elrendelése, majd a nyugati határ felé indított halálmenetek története.

Ágnes nővérének megmenekülése kapcsán szót ejthetünk a magyarországi Volksbund szervezetről. A területgyarapodások (első-, második bécsi döntés), a szervezet fokozatos térnyerése, párhuzamosan a zsidóságot sújtó megkülönböztető törvények megszületése közötti összefüggések megbeszélésére kerülhet így sor. (Ismételt lehetőség a makro-, és mikro szintű események kapcsolatának bemutatására. )

A Volksbund szerepének tisztázása során, szót ejthetünk az egyéni és kollektív felelőség háború utáni jogi meghatározásának problematikájáról. (A potsdami konferencia értelmében a magyarországi németekre is kiterjesztették a felelősség elvét.) A visszaemlékezés kapcsán bemutatható ravensbrücki „női” tábor szerep a népirtásban. (Ehhez a témához ajánlható Grünhut Zoltán az Interneten is megtalálható tanulmánya. (http://www.publikon.hu/application/essay/157_1.pdf) Megbeszélhető az egyes táborok módszerei, funkciója, elsőleges feladata közötti különbség. (munkatábor, megsemmisítő tábor, gyűjtőtábor, stb) Ehhez a témához jól használható: Karsai László Holokauszt Budapest, 2001.101-117., illetve Szita Szabolcs: Együttélés Üldöztetés Holokauszt Budaepst, 2001 vonatkozó oldalai.)

Feldolgozható a rabszolgamunka kérdése. Bartha Ágnes beszámol a Daimler gyárban végzett munkáról. (Daimler-Benz néven ma is meghatározó vállat.) A náci rendszer fontos sajátossága elemezhető a történet kapcsán: hogyan működött az embertelen-személytelen racionális munkaszervezés, illetve hogyan írta felül ezeket a racionális szempontokat az irracionális gyűlöletpolitika. Például: vasutak, vagonok kivonása a hadiszállításokból a deportálások miatt. A foglyok embertelen és öncélú kínzása. Ehhez a visszaemlékezésben is említett Appell intézményének megismertetésén keresztül kaphatunk újabb szempontokat.

Elemezhető a visszaemlékezés kapcsán a lágerek szervezete, felépítése. Milyen szerepet töltöttek be a foglyok közül kiemelt lágerältesték, kápók a lágerlakók életében. Mi volt az SS feladata, szerepe a holokauszt történetében.

A hazatérés nehézségeinek kapcsán a háborús pusztítás mértékét mutathatjuk be. Megbeszélhetjük milyen szervezetek igyekeztek segíteni a hazatérőket. (pl.:Vörökereszt, DEGOB ) Bemutatható a hazatértek itthoni újrakezdésnek a nehézségei Lásd: A hazatérés c. részben a dunaföldvári lakosok magatartása.

A visszaemlékezés az ilyen jellegű kérdések megbeszélésére számos lehetőséget kínál. (Előkészítésként az E jelű kérdések közül válogathatunk. Lásd: Kérdések és feladatok)

Elsőként Barta Ágnes házasságának modell értékű történetét emelhetjük ki. Ágnes és első férje a társadalmi előítéleteken túllépve határozzák el házasságkötésüket. Az erős érzelmi kapocs, ami közöttük kialakult, talán elegendő lett volna, hogy az após, illetve az anyós előítéletein diadalmaskodjon. A történelemi folyamatok azonban nem tompították az előítéleteket, ellenkezőleg: a zsidótörvények bevezetésével az előítéletesség a társadalom törvényes alapnormájává vált. A történelem által kiélezett etikai döntéshelyzetben a férj gyengének bizonyult. Nem tartott ki választott társa mellett. Párhuzamba állítható az ismeretlen süttői lány története, aki, bár mint később kiderült volksbundos családhoz tartozott, mégis sokat kockáztatva menti meg Ágnes nővérét.

Az Ágnes életét meghatározó tragikus történet kapcsán megbeszélhetők a mai létező társadalmi előítéletek. Hogyan befolyásolják ma ezek emberek döntéseit, esetleg párválasztását. Lehet utalni pl. a cigányság integrációs problémáira. A beszélgetést erősíthetjük, irányíthatjuk irodalmi, filmtörténeti példákkal. Helyet kaphatnak a zsidómentésben résztvevő híres és kevésbé híres emberek történetei.

A másik külön figyelmet igénylő része a visszaemlékezésnek Ágnes és Edit barátságának története. A visszaemlékezés lényeges mondanivalója, üzenete ragadható meg ezen keresztül. Együtt sodródnak, egymást támogatva élik túl a láger, a háború borzalmait, ha kell megmentik egymást határozott fellépéssel például, amikor Ágnes az SS-ekhez lép, és beajánlja barátnőjét az életmentő munkára. Megmentik egymást azzal is, amikor egyszerűen egymásra nevetnek a lehetetlen cipők miatt, és azzal, hogy megrendezik a húsvétot maguknak, a társaiknak.

A húsvéti „epizód” külön hangsúlyt érdemelhet: az emberi cselekvések ellentmondásos összetettségükben figyelhetők meg:a rabok, akik az éhhalál küszöbén inkább lemondanak kenyéradagjuk egy részéről, csak azért, hogy abból „ünnepi torta készülhessen. A művezetők, akik gyertyát hoznak a tortára, a lageraltesse, aki meghatódik az ajándék könyvtől, majd emberséget feltételezve egy SS-ről, megmutatja az Edit által rajzolt naplót.

Edit öngyilkosságának, öngyilkossági kísérletének történetének drámaisága aligha fokozható: Edit évtizedekkel a háború vége után vált a holokauszt áldozatává.

Fontos beszélgetés témája lehet a táborok abszurd közösségi élete, az ott élők (őrzők és őrizettek) a helyzet által eltorzított viselkedésformái, az mindenütt jelenlévő, mindent meghatározó embertelenség, illetve a mindezek dacára újra és újra előbukkanó emberség. A civilek a szemétbe dobott élelemmel segítik a foglyokat, a tábor őrei szadista örömüket lelik a foglyok kínzásban. A művezetőnő az eltört csavar kapcsán lényegében megmenti Ágnest.

Lényeges következtetések levonására ad lehetőséget, azoknak az embereknek számbavétele, akik segítették Ágenst. Hány jóakaratú ember néha lényegtelennek tűnő gesztusa, tette kellett ahhoz, hogy valaki túlélje az eseményeket. Szembeállíthatók velük azok, akik nyíltan vagy rejtőzködve a gyilkosok oldalán álltak. Beszéljük meg, milyen felelősség terheli őket annak ellenére, hogy közvetlenül nem vettek részt emberek elpusztításában. Ejtsünk szót arról, hogy melyek azok a történelmi szituációk, amikor egyébként hétköznapinak tetsző cselekedetek is fontos erkölcsi döntéseket igényelhetnek.

A visszaemlékezés egyik legmegrázóbb epizódja a két lány megerőszakolásának története: hiszen a „felszabadítók” tették. Hogyan voltak a katonák erre képesek? Mi váltja ki a háborúban a hasonló cselekedeteket? (Megható, ahogyan Ágnes még mentséget keres a katonák tettére.) Beszélgessünk arról, hogy vajon miképpen lehet túlélni ennyi borzalmat. Ágnes és Edit elégetik ruháikat: ez jelképes cselekedetként is felfogható: vége a rettenetnek, új élet kezdődik. Azonban hamarosan csalódniuk kellett: a hazautazásuk szinte lehetetlen, nagyon kevesen segítik az áldozatokat, a „haza” nem fogadja őket örömmel: útlevelet kér. Megváltozott-e valami Magyarországon? Mint kiderült: mindenkinek megvan a saját története. A túlélőké úgy tűnik, senkit nem érdekel. Miből fakadt ez az össztársadalmi közöny. Azok az emberek fogadják őket-ellenségesen, közömbösen- akik végignézték deportálásukat. Beszéljük meg: feldolgozta-e ez az ország azt, hogy a második világháború során, származása miatt több százezer állampolgárát embertelen módon legyilkolták, lényegében az akkori lakosság többségének aktív vagy passzív asszisztálása mellett. Ma megtörténhetne? Történnek-e ma a világban hasonló események?

Holokausztnapi megemlékezéshez

A megemlékezés előkészítésére az előző részben vázolt beszélgetések használhatóak fel. A beszélgetés előtt mindenképpen olvastassuk el a visszaemlékezést, egészében vagy célzottan a megfelelő részek kijelölésével. A kérdések közül a Ht, Th, E jelűeket csatolhatjuk előzetes feladatként a megfelelő szövegrészekhez.

Magához az iskolai megemlékezéshez is felhasználhatjuk a visszaemlékezést. Több drámai részlete önállóan is kiemelhető, felhasználható. Irodalmi kiegészítésül kínálják magukat Pilinszky János Egy KZ-láger falára ciklusának több költeménye(pl. Harbach 1944, francia fogoly, Ravensbrücki passió, Harmadnapon)