Holokauszt-oktatási tananyagfejlesztő pályázat eredményhirdetése

A Holokauszt Emlékközpont, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a USC Soá Intézet a Vizuális Történelemért és Oktatásért által kiírt Holokauszt- és tolerancia oktatási multimédiás tananyagok fejlesztése című pályázat eredményhirdetése

Április 17-én lezárult az a pályázati folyamat, amelynek során a Holokauszt Emlékközpont, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a USC Soá Intézet együttműködésében középiskolai tanárok és tanárcsoportok készítettek multimédiás tananyagokat a Soá Intézet Vizuális Történelmi Archívumában (VHA) található magyar nyelvű interjúk felhasználásával. A 2009 szeptemberében kiírt felhívásra húsz pályázat érkezett, melyek közül a bíráló bizottság kilenc pályázót választott ki, ők kaptak lehetőséget arra, hogy tananyagot dolgozzanak ki. A konzultációk során a pályázók megismerkedtek a Közép-európai Egyetem könyvtárában hozzáférhető Archívum használatával, illetve a Holokauszt Emlékközpont és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakemberei szakmai-módszertani felkészítése után láthattak neki pályázati anyaguk – az egyes tanórák, foglalkozástervek – kidolgozásának.

A beérkezett anyagok zsűrizése után a bíráló bizottság a három, legkiemelkedőbb tananyagot készítő szerzőt, szerzőket fődíjjal jutalmazta, illetve egy különdíjat is odaítélt.

A bíráló bizottság döntése alapján a pályázat fődíjait kapta:

Gonda Zita és Molnár József (ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola, Budapest) A baba és A bőrönd című,

Greksza Tünde (Széchenyi István Gimnázium, Sopron) a Fasizmus az iskolában - A zsidótörvények hatása az iskolai életben és a Női sorsok a vészkorszak alatt című, valamint

Molnár Péter (Toldy Ferenc Gimnázium, Budapest) három interjút részletesen feldolgozó tananyagáért.

A bíráló bizottság különdíjban részesítette a Baracs Nóra (Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs), Nagy Márta (Mecsekaljai Általános Iskola és Középiskola, Pécs) és Vörös István Károly (Leőwey Klára Gimnázium, Pécs) által készített Embermentés emberségből című, komplex foglalkozástervet.

Az eredményhirdetésen a díjazottak beszéltek az elkészített tananyagokról, az Archívumban való kutatás tapasztalatairól és belső motivációikról.

„ Katartikus élményt jelentettek az interjúk… mintha személyes ismerőseinkké váltak volna a túlélők.(…) Olyan életutakat kellett találni, melyek oktatási célokra alkalmasak, és amelyek hasonlóan katartikus élményt okozhatnak a diákoknak.” (Gonda Zita, ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola, Budapest)

„ Nagyon sokat tanultam. Ha nem tartanám a kezemben a fődíjról szóló oklevelet, akkor is megérte volna részt venni ezen a programon. Annyira elterjedt az erőszak, az előítélet, hogy úgy éreztem, itt a helyem. (Greksza Tünde, Széchenyi István Gimnázium, Sopron)

A nyertes pályázatok értékelése alább olvasható.

A díjazott tanórák teljes videó- és szöveges anyaga a tanári útmutatóval és feladatlapokkal együtt rövidesen letölthető lesz a Holokauszt Emlékközpont honlapjáról (http://www.hdke.hu/) , valamint a USC Soá Intézet magyar portáljáról (http://college.usc.edu/vhi/hungarian/ ).

Ezúton mondunk köszönetet az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének a pályázati díjak, valamint a MÁV-Start Zrt.-nek, a vidéki pályázók utazási költségeinek biztosításáért. A Soá Intézet magyarországi tevékenységét a George W. Schaeffer Family Foundation támogatása teszi lehetővé.

Fotók a díjátadó ünnepségről:

Gonda Zita – Molnár József: A baba és A bőrönd

A Gonda Zita és Molnár József által készített két tananyag két korosztályt: az általános iskolák 7-8., illetve a középiskolák 10-12. évfolyamát célozza meg. Az összetett tananyagok egyes részei egymásra épülnek, változatos munkaformákkal dolgoznak, sokféle készséget fejlesztenek. A szerzők a közös, órai munkán kívül önálló, egyéni kutatásra, illetve iskolai szintű, a tanórai és osztálykereteken túlmutató feldolgozásra is lehetőséget kínálnak. A módszertani sokszínűség mellett külön kiemelnénk a korosztályhoz alkalmazkodó témaválasztást és témafeldolgozást, valamint azt a rendkívüli igényességet, érzékenységet és precizitást, amellyel nem csak a felhasznált videofilmeket, hanem az egyes video-részleteket is kiválasztották, figyelve a pedagógia célokra. A video-részletek kontextusba helyezettek, a diákok az alapvető fogalmakkal, eseményekkel, személyekkel az interjúk megtekintésekor már tisztában vannak. A tananyag a video-interjúkon kívül a Vizuális Történelmi Archívumban található más vizuális eszközöket – korabeli fotókat – is tartalmaz.

Greksza Tünde két pályamunkát adott be előzetes vállalásához képest. Mindkettő magas színvonalon valósítja meg a kitűzött célt.

Fasizmus az iskolában - A zsidótörvények hatása az iskolai életben

Greksza Tünde tananyaga a 8. osztályos általános iskolai korosztályt célozza meg. A tananyag két budapesti és két vidéki egykori diák sorsát dolgozza fel. Hallott és olvasott források összehasonlító elemzésére törekszik a videofelvételek, visszaemlékezések és egyéb írott források segítségével. A tanulók diákkártyák segítségével előzetes feladatot kapnak: vagy „dokumentumdossziét” kell összeállítaniuk, vagy egy kiközösítés történetét megírniuk. A tanórai megbeszélés során a diákok maguk döbbenhetnek rá, hogy ők is lehetnek kirekesztés áldozatai. A diszkrimináció, kiközösítés, elfogadás különböző fokozataival szembesülhetnek. Ehhez a tanár változatos módszereket, eszközöket használ (történettábla, statisztikai adatok, korbeli források, visszaemlékezések, napló). A tanóra nem az egész vészkorszakot dolgozza fel, hanem annak egy szeletét. Azt, hogy egy diák hogyan válhatott másodrendű állampolgárrá a zsidótörvények hatására, és ez hogyan hatott mindennapi életére. Mind módszertanát, mind a korosztályhoz alkalmazkodó témaválasztását tekintve a pályamunka feltétlen alkalmazandó tananyag.

Greksza Tünde tananyaga a 12-13. évfolyamos gimnáziumi korosztályt célozza meg, elsősorban – ahogy fogalmaz – a „lányos” osztályokat. Három sorsot (Éva, Lujza, Hanna) – három fiatal nő szerelmének, házasságának vészkorszak alatti történetét dolgozhatják fel a diákok. A tanórán a diákok nemcsak az áldozatokat ismerhetik meg, hanem az egyes történeteken keresztül a teljes személyiséget is: milyen hivatást választottak, milyen hagyományos vagy éppen modern női szerepet vállaltak? Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a forrásfeldolgozás igen változatos. A video felvételeken túl fotókat, jogszabályokat, egyéb segédanyagokat dolgoznak fel a tanulók mozaikos csoportmunkában. Módszertanilag jól átgondolt, változatos a tananyag. A tanórán túl a tanulók előzetes feladatot, illetve záró otthoni munkát is kapnak. A tanulók különböző magatartásformákkal szembesülhetnek: hősiesség, erkölcsi és jogi törvények ütközése; valamint a közvetlen élmény és a korabeli források összehasonlító elemzését maguk is gyakorolhatják.

Molnár Péter nagy igényességgel és precizitással három interjút dolgozott fel, és tett a gimnáziumi oktatásba illeszthetően alkalmassá. A kiválasztott interjúk – amelyek két túlélővel és egy aktív embermentővel készültek – messzemenően segítik a munkában megfogalmazott cél elérését. Egyszerre közvetítenek erkölcsi mintát és a kor megértéséhez szükséges információkat. Az alkotó az interjúk osztálytermi feldolgozásához komoly támogató apparátust készített. Ennek rugalmas alkalmazása a tanár számára egyszerre jelenthet kihívást és lehetőséget. A tanulók többféle munkaformában és munkamódszerrel szerezhetnek hiteles információkat. A személyes történetek, tragédiák és a történelmi események, folyamatok viszonyát e pályamunka segítségével hatásosan és eredményesen lehet bemutatni.

Különdíj

A nagyszabású munka túlmutat a pályázati kiírásban megfogalmazottakon. A választott téma feldolgozásainak variációi a közoktatás három intézménytípusára készültek. Az alkotócsoport mind általános iskolákban, mind gimnáziumokban, mind szakiskolákban felhasználható tananyagot állított össze. Az első három modul tartalma és célja, hogy különböző módokon – az életkori sajátosságokat és az iskolatípusokat is figyelembe véve – bemutassa a tanulók számára a II. világháborúban az életmentési lehetőségeket, az egyéni áldozatvállalásokat valamint a zsidó kultúrát és életmódot. A tanárok bőséges segédanyagot találnak a tanórák megtartásához, és ehhez módszertanilag is széles repertoárt kínál az alkotó hármas. Különösen figyelemre méltó a négy modul közül a 4., amely egy holokauszt témájú vándorkiállítás befogadását segíti elő.