Zsidó gyermekotthonok és árvaházak a második világháború után
A második világháború után, az elpusztított és megtizedelt zsidóság legfiatalabb generációja, az elpusztított zsidók életben maradt gyermekei közül sokan gyermekotthonokba kerültek. Ezek az otthonok kezdetben a régi zsidó infrastruktúrához kapcsolódtak, majd újabb otthonok is létesültek. Az otthonok egyik célja az volt, hogy pótolni próbálják az elpusztított családot, a mindennapi élet, a nevelés is a családmodellt kívánta követni.
1945 végén 255 .000 zsidó volt az 1944-ben Magyarország ellenőrzése alatt álló területeken. Ebből 144 .000 Budapesten, 199.000 a trianoni területeken élt. A Budapesten lakók közül 119 .000 a fővárosban érte meg a felszabadulást. Közülük sokan gyermekek voltak, akiknek szülei a deportálások vagy a munkaszolgálat során életüket vesztették .
A gyermekotthonok finanszírozásában elsődleges szerepet kapott a Joint (bár a Zsidó Világkongresszus is szervezett ilyen intézményeket), melynek európai elnöke, Joe Schwartz , szimpatizált a cionistákkal. A magyarországi Joint első elnöke, Dr. Görög Frigyes a politikai paletta minden színárnyalatával igyekezett jó kapcsolatokat ápolni. Görög, akit a hatóságok 1948-ban kivándorlásra kényszerítettek , még nem szolgálta ki a baloldali pártokat.
A különféle zsidó vallási irányzatok is tartottak fenn gyermekotthonokat: az ortodoxok például Kovácsházán, majd Debrecenben hoztak létre ilyen intézményeket.
A Joint által finanszírozott és fenntartott gyermekotthonok közül nem volt mindegyik cionista , de a cionista mozgalmak sok otthont hoztak létreA cionisták szándéka az volt, hogy ezeket a gyerekeket mielőbb Palesztinába vándoroltassa. Az otthonokat alapfokú iskolák felállítása követte, itt a gyerekek komoly cionista nevelésben részesültek: a héber-órákon, a palesztinográfiai stúdiumokon vettek részt és zsidó nemzeti dalokat tanultak. Emellett nem-zsidó oktatást is kaptak.
A cionista gyermekotthonokat, a hachsarákat és a plúgákat főleg a Joint finanszírozta.1.
A Joint produktivizációs osztálya élén sómér Groszmann Sándor állt, ami sokáig óriási előnyt jelentett a Hasomer Hacair nevű baloldali szervezet számára. 2. A Joint gyermekosztályának vezetője a Gordonia Makkabi-Hacair tagja, Perec Révész volt. 1946 elején került oda dr. József ( Fisch ) András (Adolf), aki az ún. „hitközségi” vonalat képviselte a Jointban . 3. József András havonta számolt be a gyermekotthonokról dr. Görög Frigyesnek, az Országos Zsidó Segítő Bizottság vezetőjének.
1947-ben a Joint csökkentette a támogatásokat és a 12 éven aluli gyerekeket a mozgalmak közös otthonban helyezték el. Az is megszorítást jelentett, hogy a gyermekotthonokba való felvételhez csak rászoruló szülők gyermekei kaphattak a Jointtól jóváhagyást. 4.
A gyermekotthonok között nagy különbségek voltak. Léteztek napközis és bentlakásos maon ok . Emellett voltak mihá k , azaz úgynevezett „ mittel-hachsará ” -k . A maonok egyszerû gyermekotthonok voltak, a mihákon viszont valamilyen fizikai munkát és kézügyességet igénylő munkát is végeztek.
A számokra jellemző – és ez csak a Joint által finanszírozott gyermekotthonokra vonatkozik- hogy 1947 májusában 26 fővárosi és 14 vidéki otthonban körülbelül 1650 gyermeket neveltek. 5.
A gyermekotthon létesítésének jó példáját nyújtja a polgári cionista Hanoar Hacioni debreceni otthonának létrehozása. 6.
Debrecenben a kommunista párt is alapított gyermekotthont és az ehhez hasonló kettősségek sokszor „konkurencia-harcot” jelentettek. A hebraista Ezra Grosz és felesége Hanna is a gyermekek oktatásába kezdett. Az irányításban fő szerep jutott Löwy László nak (ma Izraelben Arje Levi néven oktatástörténész és pedagógiai szakember) és 1947-ben már több, mint 90 gyereket neveltek. Ekkor új otthonra lett szükségük, és körülbelül egyéves munkával a Böszörményi-úti Zsidókórház épületét alakíttatták át gyermekotthonná. 7. Az otthont végül 1947. december 21.-én adták át. 8.
A gyermekotthonok különböztek egymástól, aszerint, hogy melyik párthoz vagy csoporthoz tartoztak. A baloldali otthonokban nem nagyon foglalkoztak a vallási ismeretek oktatásával és tanulásával, míg a vallásos Mizrachi és az Agudat Jiszrael „ gyermekházaiban ” a „ limudé kódes ” -en , azaz a szent nyelveken kívül „ Chumas-Rasi ” -t , azaz a Tórát - Rási ( Rabbi Slomo Ben Jicchak , a 11. században Troyes-ben élt nagy zsidó tudós) kommentárjaival -, valamint a Misná t és Gemárá t (a Talmud „részei”) is tanultak. A vallásos cionista szervezetek és a névleg anticionista, de valójában 1945 után cionista eszközöket alkalmazó Agudat Jiszrael chédereket (alapfokú zsidó vallási iskolák) és jesívákat is fenntartott. 9. Az Agudat Jiszrael még 1945-ben mozgalmat indított a vészkorszak alatt a kolostorokban és református gyermekotthonokban maradt zsidó gyerekek felkutatására. 10. Erre a célra villát is béreltek a Rózsadombon, majd ezt a tevékenységet a Joint folytatta tovább.
A Mizrachi a Csongrád megyei Deszken gyermekfalut alapított , ez még a hivatalos magyar vezetés elismerését is kivívta. A „ Kfár Hánoár Hádáti Bágolá ” - nak („Vallásos Ifjúsági Falu a Galutban ”) nevezett telepen gyermek -és napközis-otthon valamint – a kultuszminisztérium tanterve szerint működő – héber nyelvű gimnázium is működött. 11. A gimnáziumi oktatást a volt ungvári Héber Gimnázium tanárai végezték. A „Magyarországi Tarbut Héber Kultúregyesület” keretében és a kultuszminisztérium 31999 /1945.számú engedélyével ivrit és héber nyelven folyt az oktatás. Az 1945/46-os tanévben az elemi iskola négy osztálya és a gimnázium alsó négy osztálya működött. 12.Deszken egyébként hachsara is működött.
A gyermekfalu megnyitóján a kommunista párt helyi, makói kiküldöttei is beszédet mondtak. 13. A deszki létesítmény ideális helyen, egy nagy park közepén lévő kétemeletes épületben volt. „ A Biblia nyelvét beszélő zsidó ifjúságot igyekszünk visszavezetni a Biblia korának produktív zsidó életéhez. A gimnázium helyi tantervébe illesztett mezőgazdasági gyakorlatok keretében növendékeink intenzíven részt vettek konyhakertünk művelésében. A mezőgazdasági munkálatokon kívül a gyermekotthon jól felszerelt játszóterén, csónakázó taván és úszómedencéjében edződik és frissül fel a deportálás és a háború szörnyű megpróbáltatásai következtében fejlődésében súlyosan visszavetett gyermeksereg ... ” – fogalmaz a Mizrachi akkori krónikása. 14.
A Mizrachi 1947-ben több napközis és állandó maont és több mihát is fenntartott. 15.
A nagy vetélytárs, a Hasomer Hacair is kiterjedt gyermekotthon-hálózattal rendelkezett. Még 1945 februárjában kezdték el a gyermekeket levinni Békéscsabára, ahol többszáz fős maont hoztak létre. 16. 1947-re pedig a smérok is kiterjedt nevelőotthoni hálózattal rendelkeztek. 17.
A gyermekotthonokkal nem voltak problémamentesek .. A lerombolt, kifosztott és nagy szegénységgel küzdő országban többen csak a viszonylagos jó körülmények miatt választották a cionista nevelőotthonokat: „A maonokat illetőleg egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a maonok nem nyújtanak megfelelő neveli keretet, mert a gyerekek csak az ellátásért járnak be...”– fogalmaz egy korabeli sómér dokumentum. 18. A cionista gyermekotthonok nevelési módszerei ellen is sokan kifogással éltek: az agudista Darkénu című lap például a mizrachista gyermekotthonok koedukált jellegét kritizálta. 19.
A gyermekotthonok 1947/48 körül kezdtek kiürülni: „ ... Ebben a tanévben (mármint az 1947/48-asban) már kevés cionista gyermekotthon volt. Egy része feloszlott, növendékei nagyrészt Palesztinába mentek, kisebb része a szüleihez ment vissza ... ”– vallotta 1953-ban dr. József ( Fisch ) András, a Joint pedagógiai osztályán dolgozó s a „hitközségi” vonalat képviselő egyik vezető nevelő. 20.
A változás a cionisták oldaláról is érzékelhetővé vált. A hitközség egyre inkább fennhatósága alá vonta a gyermekotthonokat, amely akkor egyet jelentett a cionista nevelők kiszorulásával. 21. Ráadásul a kiszorulást, mely a Joint-beli változások kísérőjelensége volt, még inkább felgyorsította a kiszorítás. 22.
A zsidó gyermekotthonok és árvaházak létszáma folyamatosan csökkent, hogy aztán a fordulat éve után minimálisra apadjon.
1.Egy valamikor 1947-ben íródott levél tanúsága szerint havi 180-200 ezer forint jut a plúgáknak . In: CZA S6 1919. Joszef Schwartz úrhoz. Gyermekotthonokat - 2-12 éves gyerekek számára - a Zsidó Világkongresszus is szervezett 1946 tavaszán. Jelentkezni a szervezet Budapest V. Wekerle S .u. 7. sz. alatti központjánál lehetett. „ A Zsidó Világkongresszus gyermekotthonokat állít fel”. in: Új Élet 1946 április 4. (II .évf. -14.sz.-4.l.).
2. Dan Eisler , a Mapai egyik sliachja 1947 január 21.-én írott levelében arról panaszkodott, hogy a Hasomer Hacair embere diszkriminálja őket. in: Bet Berl 101/47.
3. Később így vall errõl : „Az is köztudomású, hogy itt a Jointban ádáz harc folyik a vezetésért a dr. Görög- cionista tábor és Stöckler között ... ”. In :BM TI V-111/788. Dr. József ( Fisch ) András sajátkezű feljegyzése. Bp. 1953. március 2. Dr. József saját kinevezését a gyermekotthonokban lévő nevelési problémákkal magyarázta. Fisch Adolf – egyébként – a zsidó iskolák tanfelügyelője volt, bátyja dr. Fisch Henrik pedig kápolnásnyéki fõrabbiként írta meg a Soa talán legmegrendítõbb magyarországi dokumentumát: Keresztény egyházfõk ( Raffay Sándor, Ravasz László, Serédi Jusztinián felsőházi beszédei a zsidókérdésben 1938-ban az 1. és 1939-ben a 2. zsidótörvény kapcsán). Szerkeszti és kiadja Fisch Henrik. (Budapest, 1947). (A könyvet saját elpusztult családjának fotóival „dekorálta ” ) .
4.Dror Habonim és Haoved Hakibbuci . Liskat Hakeser . Mazkirut . Ejn Charod 1947 október in: Kibbuc Lohame Hagettaot . 3 .o.
5.A a gyermekotthonok listája a Fény című kommunista Joint- lapban jelent meg (I.évf.5.sz. 1947 május hó 5 .o. ).
Budapest
Otthon címe Életkor szám
1. Ady Endre u.22. 16-ig 13
2. Bácskay u.58/ b 6-14-ig 50
3. Délibáb u.26. 10-16 40
4. --''- - 6-12 41
5. Fürj u.38. 14-18 20
6. Hermina-út 49. 14-18 47
7. Kalóz u.3. 14-17 33
8. --”- - 14-17 16
9. Keresztúry út 130. Átmenetileg szünetel
10. Klebelsberg u.23. 10-15 28
11. Kövér Lajos u.2. 3-6 25
12. Mátyásföld, Apponyi u.2. 3-8 40
13. Mátyásföld, Kossuth L .u. 19. 2-3 42
14. Mátyásföld, Pappváry E-né
u. 14. 14-16 29
15. Mexikói-út 43. 10-14 35
16. Múzeum-körút 41. 14-17 28
17. Nürnberg-u.39. 13-17 30
18. Rákóczi-út 9. 12-17 29
19. Szt. Domonkos u.9. 13-17 150 (39 alkalmazott)
20. Szentmihályi út 17/19. 6-13 31
21. Széchenyi emlék út 3. 3-8 61
22. Vasváry Pál u.5. 17-20 15
23. Zichy Jenõ-u.30. 14-17 41
24. Zugliget, Remete u.18. 4-17 86
Ö .: 930 gyerek
Vidéken:
1. Békéscsaba (somér ) 7-14 88
2. Csorna „B ” 5-12 25
3. Csorna 5-12
4. Debrecen
Darabos u.18. 6-12 50
5. Deák F. u. 8. 6-12 23
6. Hunyady u.8. 7-12 36
7. Miklós u.13. 5-13 70
8. Nagyerdei-út 10-14 45
9. Deszk 6-14 82
10. Gyõr 10-14 19
11. Lillafüred 8-14 25
12. Pécs 8-14 42
13. Szeged, Algyő Átmenetileg szünetel
14. Alsókikötősor 10. 6-14 31
15. Moszkvai körút 1. 6-14 64
16. Szõregi út 80. 4-14 64
Ö .: 7 2 0
6.Arje Levi, Bet- hajeladim sel Tnuat „ Hanoar Hacijoni ” B' Debrecen Hungarija , B'sanim 1945-1949. (A Hanoar Hacioni-mozgalom debreceni gyermekotthona 1945 és 1949 között ) Universzitat Tel-Aviv. Hachug Lömadae Hechinuch . (meghatározhatatlan év).
7.Csengeri Leó debreceni hitközségi elnök és több zsidó vezetõ ( Dr. Weisz Miksa fõrabbi , Schwarcz Ernõ a Magyar Cionista Szövetség ideiglenes vezetõje , Dr. Schwartz Arthur Chevra Kadisa elnöke és Gábor Dezsõ iskolaigazgató) valamikor 1947 tavaszán kéréssel fordult a zsidó lakosokhoz, hogy segítsék az otthon anyagi alapjainak megteremtését. „ A Joint nagyobb összegű pénzsegéllyel lehetővé tette a gyermekotthon tető alá hozását. Ez az összeg nem elegendő azonban arra, hogy az intézet hatalmas udvarát kerítéssel vegyék körül, hogy az épület külsejét is rendbe hozzák és a belső berendezést megfelelő módon kiegészítsék”. Lásd: Országos Széchenyi Könyvtár Plakát, - és Kisnyomtatványtár Cionizmus 1947 . (A továbbiakban OSZK Plkgyt ).
8. Új Élet 1948. január 8. (2. sz.-13 .l .) és OSZK Plkgyt . (Cionizmus 1947). Valamint: Chozer 5708 Tévét 27. 9 .l . (1948 január 9.) .: „Otthonavatás Debrecenben”.
9. Az Agudat Rav Meir Schapiro nevelési módszereit követte a budapesti napközis otthonban
(Bp. Holló u.6.). Az Agudának már 1946-ban is több jesivája is mûködött : Paks (35 fõ ), Miskolc (40 fõ ), Budapest, Hidegkúti út 62. (75 fõ ), Hajduhadház (50 fõ ). Lásd: Hites könyvvizsgálói jelentés 1946. MOL XXXIII-4-a 7 .d ./47.
A Mizrachi létrehozta a Jesivat Rav Amiel -t a Svábhegyen, melynek vezetõje 1946-ban Rav Fried volt. Ebben az idõben az országban még öt Talmud Tórát mûködtetett : Talmud Tora Lömihát (Bp. :Rákóczi u.6.), Talmud ToraT Lömaon Jeladim (Rákosszentmihály:itt Lengyelországból jött gyermekek tanultak), Deszk , Kiskunhalas, Szarvas. Lásd: A Magyar Cionista Szövetség Mizrachi Szakosztály Chalucmozgalma Központjának 1946 május 30.-i Jelentése a Szochnut Nevelési Osztálya Vallásos Tagozata részére. CZA S32/72. (héberül).
10.Ernst Fülöp , az Agudat Jiszrael fõtitkára elõadása az Agudat közgyûlésén 1947 szeptember 8.-án: „Mit alkotott az Agudat Jiszrael Magyarországon?” In: Darkenu 1947-5707 o.2-4. Az egyik agudista „ Sabbaton ” címû kiadvány (két Sabbaton is volt, a másikat a bonyhádi szniff adta ki ) szerint a budapest Ceiré Agudat Jiszrael kezdeményezésére indult meg az akció 60 református diákotthonban maradt gyermek átvételére. in: Sabbaton-Az Agudat Jiszrael Központ kiadványa Budapest 1946 június 15.
11. „Az iskolát a Hánhágá Rásit sel K'neszet B'né Akibá B'Hungárijá alapította a budapesti „ Tarbut ” héber kultúrbizottság hozzájárulásával és a volt Ungvári Héber Gimnázium tanárai segítségével 1945 szeptemberében. A tanítás azóta rendszeresen folyik”. in: Deszki gyerekfalu. Budapest, 1946. ( háromnyelvû kiadvány) 6 .l . Valamint CZA S32/72: Az MCSz Mizrachi Szakosztály Chalucmozgalma Központjának 1946 május 30.-i Jelentése .... ”
Az elemi iskola I-IV ., az általános iskola V. és a gimnázium I- V.osztálya mûködött 1946-ban. A gimnázium igazgatója az ungvári Héber Gimnázium tanára, Prof .Reichmann volt. A Falut a Joint és a Bachad támogatta anyagilag. Lásd: Deszki gyerekfalu ... 3.kép és 10.l.
12.„Tájékoztató az 1946-47-es iskolaévre”. in: A Tarbut Iskolák I .Évkönyve 1945-46. Szerkesztette: Dr. Spiegel Aladár. Bp. ,1946 . o.38.
13. A „Falu Tanácsa” („ Moacat HaKfar ”) volt, tagjai a tanári kar és az ottlevő hachsara tagjaiból állt. A Kfár legfelsőbb fóruma a demokratikus alapon működő „ Szichá Klalit ” volt, mely minden hónapban egyszer gyűlt össze. in: Deszki gyerekfalu ... 10.l.
14.„Beszámoló a „ Tarbut ” deszki iskoláinak mûködésérõl ”. in: A „ Tarbut ” Iskolák I. Évkönyve 1945-46. Szerkesztette: Dr. Spiegel Aladár. Bp. ,1946 . (o.43-44.) Az idézet a 43 .oldalon olvasható. A deszki gimnázium igazgatója – valószinűleg – dr. Szabó Ferenc (dr. Sraga Szabó) volt. Sikeres tanár volt Reichmann Márton , akinek segítségével elérték, hogy a gyerekek pár hónap alatt jól beszéltek héberül. A deszki iskola a Vallás -és Közoktatásügyi miniszter 31.999-1945-IV.sz. rendelete alapján működött. Deszken ivrit és angol nyelven folyt az oktatás.
Egy másik forrás szerint a deszki Héber Gimnázium vezetője Prof. Reichmann volt. in: Deszk . Kfár Hánoár Hádáti Bágolá . Bp. ,1946 . (3. kép) (háromnyelvű kiadvány).
15.Maonok működtek Mátyásföldön, Rákosszentmihályon és Rákosfalván , valamint Deszken (25 gyermekkel) és Debrecenben. Budapesten volt a „ Mihat Racon ” (Rákóczi út 9.-23 fõvel ), a „ Mihat Gan Cion ” (Zichy u.30.-28 fõvel ), a „ Mihat Dor Hadas” ( Rákosfalván , - 28 leány lakott ott), a „ Maon Tikva Heatid ” (Mátyásföldön, leányok részére 39 fõvel ) és a „ Maon Saaré Jiszrael ” (szintén Mátyásföldön 40 leány részvételével). Ezenkívül a Jesivat Rav Amiel-ben 22-en tanultak és laktak, Deszken 60-an (valószínűleg állandó jelleggel), a debreceni Bet Rav Herczog Bagola -ban pedig 35-en laktak. Maonok voltak: „ Atidot ” (Bp. :52 fõ ), „ Nicanim ” (Bp.:18 fõ ), „ Zichron Jaakov ” (Kiskunhalas:51 fõ ), „ Tirat Cvi ” (Szarvas:52 fõ ), „... Olamit ” (az első szó olvashatatlan )
Szervezeti leírás 1947-bõl vagy 1948-ból. Lásd: CZA S6 2282. „Jegyzőkönyv a magyarországi Bachad gyermekotthonokról”. (héberül)
16. Beszámoló ... o.52. In: Givat Haviva ( Archion Hasomer Hacair ) 1 .6 .2/3/. Az elsõ moaca-rasit-on ( naggyűlés vagy országos gyűlés) egy lengyel gyermekotthont is felvettek a mozgalomba. A lengyelországi miha és bet jeladim ugyanezen év novemberében alijázott . Uo. 52-53 .o. Valamint Tépd le ... 93 .o. (David Gur visszaemlékezése).
17.Maonok Budapesten: Zsigmond u. 5. ( 1946 február ), Rumbach Sebestyén u. 3. ( 1946 május ), Lajos u.91. ( 1946 szeptember ), Király u.70. ( 1946 szeptember ), Páva u. 39. ( 1946 szeptember ), Zichy u. 7. (1945 novemberétõl 1947-ig), Kende u. (1946 októberétõl 1947 januárjáig). Mihák Budapesten: Mexikói út 43. ( 1945 január ), Tárogató út 2. (1947 .szeptember ), Hungária krt.149. (1945 augusztusától 1946 szeptemberéig), Mátyásföld ( Pappvári Elemérné u.4. -1946 szeptemberétől 1947 szeptemberéig), Kövér Lajos u. Maonok vidéken: Szolnok ( 1946 február ), Debrecen (1946 május). Mihák vidéken: Debrecen (1946 május), Nyírbogát, Orosháza (1945 márciusától júliusáig), Békéscsaba (1945 februártól 1947 októberéig), Elek (1946 májustól júniusig), Lillafüred (1945 májusától 1947 júniusáig) In: Beszámoló 46-47 .o. in: Beszámoló Bp.1947. 46-47 .o.
18.Joman Hanhaga . Miszpar 1. 1947 június 28. 3 .o. ( Givat Haviva /3/1 .6-2 .). Elhatározták, hogy a jövőben a kénekbe viszik át a kvucákat , és csak a b .m . korosztály számára fognak otthonokat fenntartani.
19. A „ Darkénu ” szerint a Mizrachi azért nem tiltakozott a koedukáció zsidó gyermekotthonoknál meglévő gyakorlata ellen (melyet szerintük hivatalos állami szervek fogalmaztak meg), mert maga is alkalmazza azt. in: Darkénu 1947? „Jelenünk és Jövőnk”. 10-12 .o.
20. BM TI. V-111/788. Bp.1953 IV .9 .
21.Arje Jaari 1948 január 9.-én a merhavjai Hasomer Hacair központhoz (El HaHanhaga Haeljona ) íródott levele. in: Givat Haviva /4/81 .31 .
22. Részlet Steiner Júlia (a Délibáb utcai cionista otthon egyik nevelője volt) 1953. VII .8 .-i vallomásából: „...Rác Jenő akkori Joint Pedagógiai osztály egyik vezetőjének elmondásából tudom, hogy a Joint pedagógiai osztálya a Cionista Szövetség feloszlatása előtt bizonyos mértékig felső Joint utasításra szembe került a cionistákkal, ezért a gyermekotthonokból kezdték eltávolítani a nevelőket. Tudomásom szerint eltávolították Weisz Tibor, Gyárfás György cionista nevelőket, olyan személyről nem tudok, amit meghagytak, mint cionista nevelő, név szerint megemlítem, de számos otthonban maradtak cionista nevelők ... ” Dr. József ( Fisch )András ügye. in: BM TI V-111/788.: A Délibáb utca 26 sz. alatt a Gordonia Makkabi Hacair állított fel „mindkét nembeli ifjúság számára” 13-tól 18 éves korig tanoncotthont 1945 tavaszán . A Gordonia Makkabi Hacair Ifjúsági Mozgalom levele a Nemzetközi Vöröskeresztbizottság-hoz .. Bp.1945. március 7 . in : CZA F/36.
Később a Délibáb u. 33. sz.alatt is gyermekotthont hoztak létre. A „ Tarbut Iskolák I .Évkönyve 1945-46. Bp. 1946. héber nyelvű rész 14 .o.